A Logika nyelvészeknek

című kurzus honlapja

2002/2003. 2. félév

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar

Oktató: Pethő Gergely (pethog@inf.unideb.hu)

 

Általános információk:

Napjaink nyelvészetében (mindenekelőtt, de nem csak a formális nyelvészeti megközelítésekben) rendkívül nagy szerepet játszanak az érvelésekben a szimbolikus logikából és a matematikából származó fogalmak és ábrázolások. Így a szakirodalom, de gyakran a tankönyvek megértéséhez is nélkülözhetetlen, hogy rendelkezzünk ilyen tárgyú alapismeretekkel. A szeminárium első felében megismerkedünk az állítás- és az elsőrendű predikátumlogika fontosabb alapfogalmaival (igazság, függvények, változók, kvantorok) és a halmazelmélet alapjaival. Második felében pedig olyan nyelvfilozófiai problémákkal foglalkozunk, amelyek kezelésére való törekvés meghatározta a 20. századi filozófiai logika alakulását (nevek és leírások, modalitás, lehetséges világok).

A logika-bevezetésekben megszokottnál jóval nagyobb súlyban fog szerepelni az a kérdés, hogy miként használhatjuk fel a logikát a természetes nyelveknek, és ezen belül különösen a természetes nyelvek szemantikájának a leírásában. Más klasszikus témák ezzel szemben kisebb súlyt kapnak, így pl. a logikai bizonyítások különféle módjai.

 

Időpont: szerda, 18–19.40; gyakorlóóra (önkéntes alapon): szerda 10–12

 

Kötelező olvasmányok: Pólos László–Ruzsa Imre: A logika elemei. Tankönyvkiadó, 1987.

Ruzsa Imre–Máté András: Bevezetés a modern logikába. Osiris, 1997. 9–163, 222–240

Ruzsa Imre: Klasszikus, modális és intenzionális logika. Akadémiai, 1984. 73–83, 115–131, 169–249

 

Ajánlott olvasmányok: W. V. O. Quine: A logika módszerei. Akadémiai, 1968.

Gottlob Frege: Logika, szemantika, matematika. Gondolat, 1980. és Logikai vizsgálódások. Osiris, 2000.

Saul Kripke: Naming and necessity. Harvard University Press, 1980.

L. T. F. Gamut: Logic, language and meaning. Volume I, Introduction to Logic. University of Chicago Press, 1991.

James D. McCawley: Everything linguists have always wanted to know about logic but were afraid to ask. 2nd Edition. University of Chicago Press, 1993.

Stephen Read: Bevezetés a logika filozófiájába. Kossuth, 2001.


A félév menete hozzávetőlegesen (módosítva márc. 11-én):

I. Állításlogika (propozícionális logika) és predikátumlogika alapjai:

február 5.: tájékoztató

február 12.: A logika fogalma, célja és fajtái, a logika nyelvtana, szemantikai értékek (PR 9-44, RM 9-27)

február 19.: Extenzionális predikátumok és mondatfunktorok (PR 45-77, RM 27-50)

február 26.: Változók és kvantorok (PR 78-89, RM 66-83)

március 5.: elmaradt

március 12.: 1. zh., univerzális és egzisztenciaállítások (PR 90-106, RM 83-92)

március 19.: Azonosság, következményreláció (PR 107-132, RM 93-101, 62-66)

március 26.: Igazságtáblázatok, Venn-diagrammok (PR 132-161, RM 51-62, 101-120)

április 2.: elsőrendű nyelvek és szemantikájuk, halmazelméleti alapfogalmak (RM 121-126, 147-154)

április 9.: 2. zh., Fogalmak és kapcsolataik (PR 162-180, RM 155-163)

április 16.: tavaszi szünet

II. Haladó temák (a kvantifikáció különféle megközelítései, típuselmélet)

április 23.: elsőrendű nyelvek szemantikája (handout)

április 30.: klasszikus és általánosított kvantifikációelmélet (handout)

május 7.: 3. zh., típuselmélet (handout)


Handoutok és olvasmányok:

Handoutok (Acrobat 4.0 formátumban)

 

Házi feladatok (Acrobat 4.0 formátumban)

 

Olvasmány az első órára (feb. 12.) Acrobat 4.0 formátumban: szkennelve (5,96 MB), karakterfelismeréssel (431 KB)

Olvasmány a második órára (feb. 19.) Acrobat 4.0 formátumban: szkennelve (2,96 MB)

 


Legutóbbi változtatás: 2002. 03. 25.